Gyakran ismételt kérdések

A kérdéseket OVSZ munkatársa lektorálta.

Mi a leukémia?

A leukémia (fehérvérűség) a csontokban található vérképző szervek működésének súlyos zavara, mely során az ott felszaporodó rákos sejtek hibás, működésképtelen vérsejteket állítanak elő nagy tömegben. Ez előbb megzavarja, majd ellehetetleníti a vér élethez nélkülözhetetlen funkcióit: megszűnik a testünk kórokozókkal szembeni védekezőképessége és a vér oxigén-szállító képessége.

A leukémiának sok fajtája lehetséges. Bővebb leírás a leukémiáról a hasznos linkek alatt összegyűjtött oldalakon érhető el.

A leukémia gyógyítására több féle terápiás módszert alkalmaznak: kemoterápia, sugárterápia, csontvelő-transzplantáció és biológiai kezelés. A gyógyítási módokról bővebb leírás: itt vagy itt.

Mi a csontvelő-transzplantáció (átültetés) és mikor alkalmazzák?

A csontvelő-transzplantáció célja, hogy a kemoterápiával kiírtott káros sejtek helyett ép, egészséges csontvelőt ültetessenek be, így lehetővé teszik a vérképzés helyreállítását. Csontvelő-transzplantációt a következő betegségek kezelésére végeznek: Link. 

Mi a különbség a csontvelővétel és az őssejtvétel között?

A csontvelőben termelődnek az őssejtek, melyeket kellő donor-beteg közti egyezés esetén a beteg szervezetébe át kell ültetni (transzplantálni). A szükséges őssejteket a csontvelőből is, és – kellő előkészítés után – a vérünkből is ki lehet nyerni. Míg régebben csak műtéti úton vettek csontvelőt a donortól (altatással, közvetlenül csontból), ma már egyszerű, a véradáshoz hasonló módon adhatunk életmentő őssejteket. A három órás eljárás során egyik karunkból kivezetik a vért, kiszűrik belőle az őssejteket, a másik karunkon pedig visszavezetik ereinkbe a saját megszűrt, de ugyanolyan életerős vérüket. Ezután felkelünk a véradó-fotelből, és hazasétálhatunk, tehát ez az eljárás nem igényel kórházi benntartózkodást.
(Vesznek ma is még közvetlenül csontból is csontvelőt, de az eljárás sem hasonlít már a régihez. Ekkor érzéstelenítéssel, de már altatás nélkül sokkal gyorsabban jutnak hozzá a szükséges mennyiségű csontvelőhöz hátulról, a donor medence-csontjából. Ez a még ritkábban igényelt eljárás csak bizonyos egészen speciális betegség kezelésére szükséges.)

Ki jelentkezhet őssejt- illetve csontvelődonornak?

• Aki egészséges, és egy korábbi véradás során már megállapították, hogy vére alapján alkalmas lehet donornak
• Aki 18-45 éves kor között van
• Aki vállalja, hogy ha ő alkalmasnak bizonyul valaki (bárki) számára, hogy őssejtadással megmentse az élet, akkor megy, tartja a szavát, és megmenti az - akkorra már csak benne reménykedő - beteg életét!
• Aki rendelkezik a megfelelő okmányokkal (személyi, TB kártya, lakcímkártya)

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a véradáskor felmerülő kizárási okok a legtöbb esetben az őssejtadáskor is érvényesek! Néhány kizáró ok az OVSZ honlapján olvasható.

Ki jelentkezhet véradónak? 

Véradásra jelentkezhet minden 18 és 65 év közötti egészséges ember. További információ az OVSZ honlapján.

Honnan tudom, hogy alkalmas vagyok-e donornak?

Ez egy egyszerű vérvétellel megállapítható. Ha még nem vagyok véradó, akkor első lépés a véradás.

Hogyan zajlik a jelentkezés folyamata?

Ha még nem adtam vért, első lépésben véradóvá kell válnom.
Ha már véradó vagyok (56 napnál nem régebbi véradás esetén), a legközelebbi területi vérellátónál kell jelentkeznem. Itt egy nyilatkozat kitöltése után vért vesznek, hogy megállapítsák:

•  egészséges vagyok-e
•  milyen típusú a vérem, ill. milyen típusú őssejtjeim vannak 

Ha olyan szerencsés vagyok, hogy sok tízezer emberből pont én menthetek életet, akkor az általam megadott elérhetőségeken fel fognak keresni. A nyilatkozat bármikor indoklás nélkül visszavonható.

Honnan tudom meg donorként, hogy bekerültem a rendszerbe?

Amikor a HLA eredmény elkészült és a donor adatai rögzítésre kerülnek  az adatbázisban, akkor a donor kap postán egy köszönőlevelet, melyben értesítik a regisztrációjáról.

Van-e mód jelentkezni, ha még nem töltöttem be a 18. életévemet?

A jelentkezés korhatára betöltött 18. életév.

Van-e mód jelentkezni, ha testsúlyom nem éri el az 50 kg-t?

50 kg a véradásra jelentkezés feltétele is, ezalatt eltanácsolják a véradástól.

Szoptatós anyuka vagyok. Jelentkezhetek-e őssejt-donornak?

Szoptatás alatt az édesanyákat eltanácsolják a véradástól, így értelemszerűen addig őssejt donornak sem jelentkezhetnek-

Elmúltam 45 éves. Hogyan segíthetek?

Csak alternatív módon, de az még hathatósabb is lehet! Ebben az esetben (mivel őssejtjeink 10 évvel idősebb képet mutatnak, mint a többi sejtünk) már nem fogadják jelentkezésünket a donorságra, viszont számos más lehetőségünk marad még a segítségnyújtásra. Például anyagi segítség felajánlásával.

Véradásnál kell-e mondanom, hogy kinek szeretnék vért adni?

Létezik „irányított véradás”, amikor megjelölhetem azt a személyt, akinek fel szeretném ajánlani a vérem, de ekkor a vércsoport-egyezésen túl még a vér más összetevőit is vizsgálják, tehát relatíve kicsi a valószínűsége, hogy pont az én véremet kapja a megjelölt személy. De valakinek jó az enyém, és valakié pedig jó az én hozzátartozómnak! Ez csak így működhet!

Őssejt adásnál kell-e mondani, hogy kin szeretnék segíteni?

Nincs igazán értelme, mert több tízezer donorjelölt közül csak egy-egy válik valóban donorrá, azaz minimális – de azért nagyon is lehetséges – az esély arra, hogy pont én segíthetek a megnevezendő személynek. Sőt! Ha névhez kötném a felajánlásomat, pont rontom a megmenteni kívánt beteg esélyeit! Gondoljunk bele! Ha mindenki csak „egyvalakin” akar segíteni, akkor sohasem adódik össze a donorok száma, és sohasem éri el azt a számot, amennyiből valószínűsíthető, hogy valóban találnak donort a beteg megmentéséhez! Ha tehát meg akarunk menteni egy konkrét személyt, akkor jelentkezzünk az anonim nemzetközi donorlistára! Csak így működik a rendszer!

Számít a vércsoport a megfelelőséghez?

Nem számít a vércsoport. 

Honnan tudom, hogy vérmintám megvizsgálása után felvettek-e a donorlistára?

Ha jelentkezhettem donornak, az azt jelenti, hogy alkalmas vagyok. Vérmintám alapján két hét alatt elvégzik a típusba sorolásomhoz szükséges vizsgálatokat (HLA tipizálás). Ezután bármikor felkérhetnek az életmentésre! A donorlistára kerülést az OVSZ-nél ellenőrizni lehet pl. telefonon.

Mi történik velem, mit kell tennem, ha kiderül, hogy én vagyok a megfelelő donor?

Ezt úgy tudom meg, hogy értesítést (pl. telefonhívást) kapok, hogy valakinek épp az én sejtjeimre van szüksége, menjek, életmentővé válhatok! Jelentkezem a megbeszélt időpontban a megbeszélt helyen, ahol egy újabb vérvétellel ismét meggyőződnek arról, hogy még mindig egészséges vagyok – hiszen jelentkezésem óta évek telhettek el. Először kapok egy szert, melytől fokozódik szervezetemben (a csontjaimban) az őssejt-termelődés. Ez után három nappal már elegendő őssejt fog keringeni az ereimben ahhoz, hogy az életmentő mennyiséget egyszerű vérszűréssel (ferezises eljárás) is ki tudják nyerni a véremből.
Ez kb. 3 órás nyugodt fekvést igényel, miközben egyik karomon ki-, másik karomon pedig visszavezetik a – már megszűrt – véremet. Talán kellemetlen, de fájdalommentes eljárás. És hihetetlen, leírhatatlanul jó érzést okoz: megmentem egy csak bennem reménykedő beteg életét!

Hol tudok jelentkezni őssejt donornak?

Őssejt donornak a nyilvános véradó helyeken lehet jelentkezni: Lista.